Bár egy gyermek érkezése óriási öröm a szülők számára, de ez a végtelen boldogság sokszor bizonytalansággal is társul. Nem tudjuk ugyanis, hogy melyik az a gyermeknevelési módszer, amelyhez érdemes nyúlni.
Van, aki az ösztöneire hallgat, vagy az otthonról hozott családi mintákat követi, míg mások a kutatások és tanulmányok által alátámasztott filozófiákat alkalmazzák a gyereknevelés terén.
Ilyen lehet például Montessori módszere is, amely akár egészen csecsemőkortól kezdve segítséget nyújthat nekünk abban, hogy a maximumot tudjuk kihozni a gyermekünk fejlődéséből.
Mi az a Montessori módszer?
A többszörösen béke Nobel-díjra jelölt olasz orvosnő és pedagógus, Maria Montessori még 1900-as évek elején dolgozott ki egy gyerekközpontú nevelési módszert, amelynek a hatékonyságát még a modern kor szakemberei is elismerték.
Ennek pedig az a lényege, hogy minden gyereknek különböző igényei és szükségletei vannak, és már csak ezért sem lehet tőlük ugyanolyan ütemű fejlődést elvárni. Tehát ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, ebben a korban mit kellene már tudnia a gyermekünknek, hagynunk kell, hogy saját maga jöjjön rá arra, mi érdekli és mi nem.
Ez pedig megköveteli a szülőktől és a későbbiekben a pedagógusoktól, hogy hagyják a gyereket segítség (és beleszólás) nélkül, önállóan megoldani a feladatokat, és játszani. Persze ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy néha napján ne terelgethetnénk vagy segíthetnénk neki. Azt kell csupán észben tartanunk, hogy ha tudjuk, hogy képes egy bizonyos feladat elvégzésére, akkor hagyjuk inkább, hogy magától oldja meg, hiszen ez segíti a fejlődését.
A megfelelő környezet kialakítása
A lurkónk szobájának kialakításakor is önállóságra való ösztönzésnek kell előtérbe kerülnie. Terítsünk le egy játszószőnyeget a földre, a játékokat pedig helyezzük könnyen elérhető, szemmagasságban lévő, nyitott polcokra!
A Montessori játékok legfontosabb ismérvei közé tartozik, hogy méretükben a gyermek kezéhez igazodnak, anyagukban és színükben egyaránt esztétikusak, meghatározott ismeret vagy képesség kialakítását segítik elő, és a lurkó maga tudja ellenőrizni, hogy jól dolgozott-e velük.
Féléves kortól már bevethetők a kreativitást növelő készségfejlesztő játékszerek, 12 hónapos kortól pedig azoknak a komplexebb játékoknak kell előtérbe kerülniük, amelyek a szórakoztatás mellett a problémamegoldásra, a kihívások megismerésére és leküzdésére ösztönzik a gyerkőcöt.
